Sziasztok! Az Amazing Melody-val kapcsolatban írnék pár sort. :) Április 11-én volt a határideje a versenynek, de a 10-ből 4 embertől nem kaptam meg. :) Kaptam emailt, és kb. jövő hét hétvégéig bírok is időt adni, mert én is csak akkor bírok neki állni a bírálásának, mert a héten osztályozó vizsgát teszek, és tanulnom kell. ;) ;) Jók legyetek, majd jelentkezem! ;) :* 

Sziasztok! Az oldalra új design került ki. :) Eléggé régen jelentkeztem, tudom, leginkább ezért csináltam, meg már nem volt rám jellemző az előző hangulata. :) Mert már nem sírom vissza Robost, mert megtaláltam a boldogságot, egy másik személy oldalán, nem is olyan régen. :$ Az illetőnek ma van a névnapja (Sándor). :) És nagyon imádom őt, ezért van ez-a design is. ;) Jók legyetek, remélem, tetszik nektek! ;) :* :$ 

Sziasztok! Mivel már többen is mondtátok, hogy kihalt lesz az oldal így, hogy abba hagytam a blogolást, ezért kitaláltam egy megoldást. ;) Új versenyt indítok, ami a két hobbimmal van jóban, az írással és a zenével! ;) A képre kattintva olvashatjátok a részleteket és jelentkezzetek! ;) Sok sikert mindenkinek! ;) 

Sziasztok! Az oldalra ma új design került fel. :) Vagyis, ez nem igazán új, max. nektek. :) Én ezt még januárba csináltam, már több mint egy hónapja, még amolyan Robos design-nak. De ma megtaláltam, és tetszik. Olyan szabad az egész, és az idézet eléggé igaz szerintem. :) Hisz aki elmegy, az nem jön vissza… Remélem nektek is tetszik! :$ Jók legyetek! ;) 

Sziasztok! Most, mivel beteg vagyok, tudok jelentkezni hét közben, méghozzá eléggé későn. :) Meghoztam a Wonderful Game 7. részét, amit Drea írt meg. ;) Szerintem nagyon jól sikerült, ITT olvashatjátok, a játékosok pedig nézzék meg az email-jüket! ;) + esetleg van valaki, aki kedvet kapott ehhez a játékhoz, és szívesen írna egy részt? :) Jók legyetek! ;) :$ 

Sziasztok! Biztosan észrevettétek, hogy mostanában egyre ritkábban írok bejegyzést. Egyszerűen már nincs kedvem, meg időm se sajnos. Valahogy úgy leszoktam már a gépezésről, inkább mással foglalom le magam, vagy ha hétvégén géphez ülök, akkor csak beszélgetek, és sosincs kedvem blogot írni. Mert most már nem látom túl sok értelmét. Kibeszélem magamat telefonban, vagy facebookon, és nincs szükségem arra, hogy itt kiírjam magamból.   

Szerintem ez most már biztos, mert elég sokat gondolkoztam rajta. Akit azért érdekelnék, az elér engem simán facebookon, akit meg nem igazán izgatok, annak így is, úgy is tök mindegy, hogy blogolok e, vagy sem. :) ;)

Az oldalt nem fogom bezárni, mert szerintem történetek lesznek még rajta, meg a Wonderful Game-et is szeretném folytatni, meg versenyeim is lesznek biztosan, csak a blogolást fogom abba hagyni. :) Mert ennek így nem túl sok értelme van, hogy nincs időm.

Kérlek, ne haragudjatok rám, jó kedvem van, minden oké most már. :) Meg persze bármi emailre is szívesen válaszolok, csak ide nem szeretnék már több beszámolót írni. ;) Jók legyetek! :$ *-* 

Az életemet mostanában jellemezhetném akár úgy is, mint a töri tanárom a magyar királyok uralkodását. Nem mondanék semmit, csak rajzolnék egy hullámos vonalat, aminek van magas és alacsony része is. Magyarán vannak olyan időszakok, amikor pozitív dolgok történnek, és vannak olyanok, amikor csak negatívak. Mostanság ennek a hullámos vonalnak a tetején vagyok, magyarán a pozitív dolgoknál. :)

Múlt héten ugye említettem, hogy volt egy kisebb balhém az osztályból egy-két emberrel, na, ezen a héten valami nagyon jól alakult ez. :) Egész végig nem is volt érezhető, hogy milyen veszekedés volt múlt hét pénteken, és még jókat is nevettünk együtt. :D

Kedden mondjuk hazafelé a buszon Dittivel mentem, és beszélgettünk. Ő egy osztálytársam, akivel eddig eléggé furcsa volt a kapcsolatunk, mert folyton be-beszólogattunk egymásnak, de amúgy meg bírjuk egymást. Na, igen, ezt megbeszéltük, és minden mást is, és annyira jó lett minden ettől. :) Utána egész héten együtt nevettünk, meg beszélgettünk. Jó volt, és élvezetes volt ennek is köszönhetően a hetem. :)

Továbbá, pénteken pontot tettem a fakultációs dolog végére. Először csak a biológiát írattam fel osztályfőnökömmel, mert minek nekem kettő fakt, meg minden, de utána elgondolkoztam és felírattam az angolt is. :) Lehet, hogy meg fogom bánni, mert hát, mégis csak angol, és sose voltam egy nyelv zseni, de egy kis kitartással és szorgalommal az is mehet még, nem de? :D ;) Remélem be is vesznek mind a kettő fakultációra, mert azért az se mindegy. :P

A héten kibékültünk, tisztáztunk mindent valakivel, akiről direkt nem beszéltem itt, mert nem volt lényeg, ügyesen sikerült mindent tisztázni szerdán. ;) Meg nagyon sokat nevettem. :) Voltam könyvtárban Tomival, ahol beszélgettünk egy jót, néztem Üvöltő Szeleket az osztállyal irodalmon, meg most aránylag aludtam is, olvastam Szürke ötvent, beszélgettem olyan osztálytársakkal, akikkel eddig nem igazán, és pénteken még Pizzázni is voltam. :D :P

És hát igen, a pénteki napom eléggé érdekes volt, mert egész nap a szerencsémmel játszottam, meg szinte egész héttel, de legfőként pénteken. :) Éviékkel pizzázni voltunk, és onnan fél öt előtt öt perccel jöttünk el, mert 35-kor jött a buszom, és mennem kellett haza, de persze pont lekéstem a buszt. Láttam, ahogy elmegy, de már késő volt. Utána pedig átszállással mentem egy tíz perc múlva, ami éppen, hogy nem késte le azt a buszt, ami nekem kellett. A másik busz várt ránk, mert anya megbeszélte a buszsofőrrel, ilyenkor jó, hogy anyum sok mindenkivel jóban van. :D :P

Szóval igen, a szerencsémet rendesen kihasználtam ezen a héten, de ez így volt jó. :) Kaptam sok szép jegyet, és semmi rosszat, szóval jó irányban haladnak a tanulmányaim. ;) És nagyjából ennyi lennék mára, mert mennem kell írni a biosz pályázatra azt a valamit! Jók legyetek! ;) :$ 

Egyszerűen csak a kíváncsiságom és a szívem legyőzött, vagyis azt hiszem. Hogy miért is? Mert most azzal az illetővel beszélek facebookon, akit anno a Régi Nagy Ő-nek neveztem. Igen, aki már nyár óta olvassa a blogom, és jó a memóriája, az még emlékezhet is Rá, hogy mennyire odáig voltam érte, és mennyire nevetségesen szerelmes. :$

És igen, most vele beszélek, és élvezem. Végig nevetem az egészet és nem bántam meg, hogy Én írtam rá. :) Most nem fogok többet beleképzelni, mint kellene, csak beszélgetünk, hülyéskedünk, kötözködök vele, ő pedig elvan. :D Nem képzelem azt, hogy én megszerezhetem ennek a Dilis Srácnak a szívét, mert nem, és az-az igazság, hogy már nem is akarom. ;) Valahogy felnőttem, legalábbis azt hiszem. :) És máris boldog lettem, mert mondjuk azt mondta, hogy jó velem újra beszélni. :) És én ennek örülök, és dagad a májam tőle. :) És áhh, olyan jó most. :) Maradjon már így, nagyon kérem!!! *-*

A mai napom egész jól telt. :) Sokáig aludtam, mert egész este, hajnal négyig a Szürke ötvent olvastam és alig bírtam letenni. ;) Utána pedig bementem nővéremmel Szolnokra kenyérért és később vissza. Tanultam, tévéztem, teáztam és most gépezek. :) És boldogan vigyorgok a monitorra, és nem tudom, hogy miért. :D Egyszerűen csak igen, jól vagyok. :D :) És ez-az. :DD Szép hetet mindenkinek, jók legyetek! ;) *-* 

Sziasztok! Ma felraktam egy új design az oldalra, aminek a képe hihetetlenül édes szerintem. *-* Nektek, hogy tetszik?

A mai napom meg úgy eltelt. :) Végre kipihentem magam, a családdal voltam és elkezdtem olvasni a Szürke ötven árnyalatát, ami eddig nagyon jó. :D De jók legyetek! ;) :$ 

Sziasztok! Az eltelt két napom eléggé siralmasra sikeredett. Jó, ez lehet, hogy túlzás, mert a csütörtököm nem is volt még olyan vészes, de a péntek… Az eléggé pocsékra sikeredett. :/

Először is a csütörtöki napom… Infóból kellemes meglepetés ért. :) Azt hittem, hogy milyen szarul sikerült a dogám múlt héten, és a legjobbak között lett. :) Olyan büszke voltam magamra. :) Meg írtam egy eléggé nehéz matek dogát, ami nem tudom, hogy sikerült, és kb. ennyi. Az egész napomat csupán a szemem fájása húzta le, mert még mindig fáj.

Anyum erre mondja azt, hogy ha fáj, akkor ne üljek géphez, mert nem jó neki. De mondjuk, hétvégén se enged el most sehová, mert kíméljek csak a széltől, ha az a hülye doki már elküldött iskolába. És ha ez nem lenne elég, elvileg olyan szemcseppet írt fel, ami csak károsítja a szemem, mivel nincs kötőhártya gyulladásom, ez meg arra való. -_- Tehát most nem tudom, hogy használjam e, mert az biztos, hogy egyre jobban fáj, és ennek így nem lesz jó vége. :(

Ezért mondjuk nem is mentem kondiba aznap, mert nem volt se erőm, se kedvem, és ugye még a szemem is. Később, az éjszakám úgy telt, hogy tizenegykor lefeküdtem, éjfélig forgolódtam, és utána sikerült elaludni, de óránként fel-felkeltem, és ez látszódott rajtam ma, mert egész nap mosott rongy voltam, és még ráadásul rosszkedvű is. Na, de, hogy miért? Miért az a címe az egész bejegyzésnek, hogy „Alsó indexes mélypont”? Talán mert az egyszerű mélypont túl sablonos lett volna, és az alsó index egy kicsit még lentebb viszi az egész dolgot, mert igen, most eléggé készen vagyok, idegileg. :/

Az-az igazság, hogy reggel még okom nem volt rossz kedvűnek lenni, mégis az voltam. Utána egyre csak feszültebb lettem, alig beszéltem, és ötödik óra után, tesi után, az öltözőbe kitört a balhé.

Tudni illik, nekem rossz szokásom, hogy szeretek bele szólni a dolgokba. Általában mindig, mindenről van véleményem, és ezért persze, nem bírtam szó nélkül megállni, amikor egyik osztálytársam T, akivel alapból nem vagyok túlságosan jó viszonyban, elkezdte osztani L-t, hogy miért ebédelős, ha sosem eszik, hanem mindig oda adja valakinek a kajáját. Végül ki is derült, hogy L-nek még muszáj ebédelősnek lennie, mivel most váltott át kolisból bejáróssá, és a nevelője még nem rendezte a kajáját rendesen. Na, és én már nem bírtam tovább, hogy T olyanba szól bele, amihez ténylegesen semmi köze, mert tényleg nincs, és ezért megszólaltam. Csak óvatosan, én is meglepődtem magamon, hogy tényleg milyen kis szelíden, megszólaltam, hogy szerintem ez L dolga, már nem azért, Ő fizeti a kajáját, nem T-ék. Na és erre a Drágalátós T és a két barátnője, K és Á elkezdtek engem osztani. Hogy nekem ebbe persze muszáj volt beleszólnom, meg én mindenbe csak beleszólok, meg ilyenek, és erre D, aki csak évfolyamtársunk, de közösen van tesink, elkezdte osztani T-t és mellém állt, hogy teljesen igazam van, meg ilyenek.

Később persze a hátralévő két órában én voltam a célpont T-ék számára, a fiúk már poénból hajtogatták, hogy „Bunyó, Bu-nyó.” És még komolyan el is gondolkoztam rajta, hogy milyen nagyon meglepődne, ha lekevernék egyet. De utána átgondoltam, és hát, nem érné meg, meg hát, testi fölényben vannak. :DD Pedig én se vagyok ám kisdarab… oO

Szóval ezzel kezdődött az egész balhés nap, de utána persze még folytatódott is, miért is ne. Pedig most tényleg úgy jöttem haza, hogy ez-az végre, vége a napnak, vége a hétnek, még jöhet a jól megérdemelt pihi. *-*

De anyával összevesztünk, nem is kicsit. Ordibáltunk, meg minden, kész dráma volt, a mosogatás miatt. -_- Mert én fáradt voltam, és mondtam, hogy a kutyakaját bevállalom, de a mosogatást hagy csinálja már meg mama, és ő rá is bólintott, de anya nem. És ezen összebalhéztunk.

Végül én csináltam meg az egész konyhát, meg minden, de elég csúnyán összevesztünk, anya barátnője szeme láttára.

De mindegy, azóta már béke van teljesen anyával, a kedvem is valamennyit javult… Meg már későre is jár, szóval jók legyetek! ;) A hétvége folyamán még jövök! :$