Íme, az első hetem, amit leírok ide nektek, az első olyan bejegyzés, ami úgy komolyan ide való. Tehát.... Ez a hetem a nagyon rossz és a nagyon jó hét határát súrolja, hisz bőven kaptam benne hideget és meleget is. Még előttem van a hétvége, de elég lesz azt az 5 napot ide szépen leírni. :D

Kémia, Drága Kémia. Nem tudom, hogy csak én vagyok-e vele így, de nagyon nem szeretem, sőt... Általában az a fajta ember vagyok, aki olyan tantárgyat szeret és bír tanulni, ahol a tanár is normális, hát a Kémia tanárom nem az. Néha még én gondolkozok el rajta, hogy biztos van ennek diplomája, biztos, hogy jó oldalon áll? Mert amikor mondja a fogalmakat, akkor félre beszél néha. Egyszer elmondja, és amikor újra ismétli, teljesen máshogy mondja el. Nem tudom, hogy ez miért lehet, de én nagyon nem szeretem, és ő se engem. Hogy miért nem? Mert nem tanulok túl sokat a tantárgyára. Egy teher számomra, hogy még egy egész évig nem adhatom le, ennek a bizonyítéka például az is, hogy eléggé rosszul állok belőle, épp, hogy nem fogok évvégén megbukni. A héten pont kaptam belőle egy szép karót, pedig tanultam, becsszó. ;)

Ezen kívül a héten történt egy olyan fordulópont szerű dolog az életemben, hogy elkezdtem újra rendszeresen beszélgetni a régi, nagy Ő-vel. Még a koli által ismerem, mert az egyik volt szobatársam ismerőse. Csupán kétszer találkoztunk, amíg ott voltam, de az valahogy bennem maradt. Kb. 1 hónapig próbálkoztunk utána összehozni egy nyomorult találkozót, de sehogy se akart összejönni, ezért hát feladtuk, és alig-alig beszéltünk. Ne kérdezze senki se, hogy ez, hogy változott most meg, de ma már naponta beszélünk, és nyáron tervezzük a találkozót, minél hamarabb. Ez eddig szép is jó, de ott vannak a dolgok, amiken gondolkodnom kell, amik kétségbe ejtenek, és néha elkeserítenek. Például ott van neki a barátnője, akibe állítólag szerelemes, mégis velem akar lenni. Plusz ott van a távolság és a korkülönbség. Sok hülye dolog, amik egy kicsit bizonytalanná tesznek. Bele akarok-e én rontani egy kapcsolatba, akarok-e én egy olyan sráccal lenni, aki ki tudja, mit akar valójában? Annyi kérdés, és az Isten szerelmére, olyan kevés válasz. Most jelen pillanatban időt kértem tőle, megbeszéltük, hogy holnap is beszélünk, de a találkozás témáját egy kicsit szüneteljük, míg el nem döntöm, mit is akarok. Tehát szurkoljatok nekem minden téren, szükségem lesz rá! :$

Sziasztok! A héten kaptam egy díjat JuNko-tól, amiért nagyon hálás vagyok, erről írnék egy keveset. A díj magyar neve: "Mesélj magadról - Nagyszerű a Blogod" Tehát, ennél a díjnál két szabály van. Az első az-az, hogy mesélnem kell magamról hét dolgot, a második pedig az, hogy tovább kell küldenem 15 embernek ezt a díjat. :)

MAI

CSITT

NAOMII

AQENE

NETTY

KIYUNE & SANGO-CHAN

REINA

FRANKIEE.*

Egy egyszerű lány Blogja ez, akinek az élete olyan, akár egy malac eledele, kotyvalékos. Nem fogok itt elkezdeni magamról regélni, egyszerűen csak kezdem 4 évvel ezelőtt, amikor az Anchime Gp. alakult. 2008. 07. 08-án készült el az oldal, bár sokkal kevesebb látogatóval, sokkal rosszabb kinézettel és sokkal kevesebb tartalommal. Animés oldalként kezdte, olyan címmel, hogy: mindenkianimeoldala.gportal.hu, ebből lett kb. 1 éve az anchime.gportal.hu. Furcsa történelmet éltünk át, mert ez idő alatt jöttem rá a rejtett tehetségemre, a nagy fantáziára, ami bár néha jól el tud bújni, azért imádom. Füzetes írásaim már a 2000 oldalszámot is meghaladták, és no lám, még mindig van ihletem. „ Hát, hogy ne lenne, hisz annyi film van manapság”, ezt mondanák a rossz akaróim, de sajnálom, el kell őket keserítenem, hogy nem szoktam sűrűn TV-zni, nem köt le.

Egy egyszerű lány, aki eddig úgy gondolta, hogy a látogatókat biztos nem érdekli az élete, most mégis bele kezdett egy Blogba. Ez lennék én, és az életem egy részlete, ami által megismerhettek, mosolyoghattok, sírhattok és felháborodhattok, mert igen, itt minden lesz, szép és rossz, tré és yeehh.