7. rész: Igaz barátság

A barátság egy különleges kapocs két ember között. Az ember nem is léteznének-e nélkül. Vannak legjobb barátok, igaz barátok és vannak hamisak is. Az ember lánya a kapcsolat elején még nem tudhatja biztosra, hogy milyen barátsággal áll szemben, ezért hát elköveti azt a hibát, hogy igaz barátjaként tekint az olyan emberre is, aki nem érdemli meg. Végül szembesül vele, hogy azokkal a titkaival találkozik szembe mások szájából hallva, amit ő azoknak el se mondott. Olyan dolgokat hall, amiket csak az igaz barátjaként tekintett egyednek mondott el valaha is. Na, ilyenkor gondolkozik el az ember azon, hogy biztos jó embernek mondta el a baját, az örömét, azt a bizonyos dolgot?

Bella Sparks ezen gondolkozott, miközben régi, elhagyott barátnőivel beszélt Videó telefonon. A lányok csak mondták és mondták neki a szaftosabbnál szaftosabb pletykákat, amik közös ismerőseikről szólnak, utána pedig jött Bella, és mesélt arról, hogy mi a helyzet vele.

- Jól vagyok. A családom csodás, Sparkstones szintén, minden rendben van. – nyugtatta meg barátnőit.

- Van már valami pasi a láthatáron? – kérdezte kíváncsian Stella, az egyik barátnő. Bella már általános iskola kezdete óta barátkozik vele, és imádják egymást. Amolyan igaz barátság van köztük, nem számít a távolság, ők így se hanyagolják el egymást, és nem is kímélik.

- Hát, van is, meg nincs is.

- Magyarabban? – kíváncsiskodott Mary, a másik barátnő.

- Találkoztam Adammel…

- Adam Sullivannel? – csodálkozott egyszerre a kettő lány. Mind a ketten jól ismerték a fiút, főleg Stella, akinek volt vele egy rövidke kalandja is.

- Igen, és persze semmit se változott, ugyan olyan, mint régen.

- Szereted még?

- Hagyjatok ezzel, ne is beszéljünk inkább róla. – terelte el a választ. Egyszerűen nem akart rá válaszolni, főleg addig nem, amíg ő maga se tudja.

Egy rövid ideig Bella elgondolkozott azon, hogy meséljen-e Brian-ről, de végül úgy döntött, hogy semmi értelme. A csajok úgy is csak a szaftos részekre lennének kíváncsiak, azokat pedig a Sparks lány nem tudná igazán boldogan elmesélni.

- Inkább meséljetek ti! Mi a helyzet a srácokkal? – érdeklődött, mire hírtelen két kopogtatást hallott az ajtója felől. – Bújj be! – ordította, és már nyílt is az ajtó, ahol pedig meglátta Adamet, az emlegetett szamarat.

- Bocsi a zavarásért! – nyögte a fiú halvány mosoly kíséretében, amikor meghallotta Stella és Mary hangját, akik ahogy felismerték a fiú jellegzetes hangját, már visítoztak is. – Joshnál leszek, majd szólj, ha végzel! – nézett Bellára, és már sarkon fordulva távozott is.

Bella ott maradt a két barátnője visítozása mellett.

- Úristen, ez tényleg Adam volt. Mit keres ő nálatok? És ki az a Josh? – kíváncsiskodott vigyorogva Stella.

- Josh az egyik bátyám, múltkor meséltem már róla. Adam pedig jó haverja, hozzá jött, gondolom.

- De mit akar akkor tőled?

- Fogalmam sincs.

- Oké, akkor most letesszük, kideríted, és később vissza hívsz minket! – döntötte el Mary, a hármas esze.

- Igenis. Hamarosan csöngök. Addig is jók legyetek! – itt még dobott egy csókot Bella a kamera felé, és már ki is nyomta. Kíváncsian állt fel az ágyáról, és indult el Josh szobája felé. Az ajtóban megállva kopogtatott, és már be is nyitott.

- Sziasztok! Adam, végeztem.

- Oké. Mindjárt jövök! – nézett rá Joshra, és már indultak is vissza Bella szobájába. Adam becsukta a lány szobájának az ajtaját, és beszélni kezdett, mosolyogva:

- Bocs az előbbi zavarásért.

- Semmi gond. Mit szeretnél, Adam? – kérdezett rá konkréttan Bella. Már izgult, kíváncsi volt nagyon, hogy vajon mit akarhat a fiú. Pont tőle.

- Holnap ráérsz, este?

- Attól függ.

- Buli lesz nálam, kizárólag VIP tagoknak… – vigyorodott el. – és jó lenne, ha te is ott lennél.

- A születésnapod ünnepled? – kérdezett rá Bella, mosolyogva. Látta, ahogy Adam ragyogó tekintete egyenesen az övébe néz, és válaszol:

- Valami olyasmi.

- Ott leszek.

- Holnap, este nyolctól. Dox Street 300. Lesz a végén alvási lehetőség, tehát ne tervezz haza jönni! – vigyorodott el még sunyibban Adam.

- Jól van.

- Akkor hát, majd találkozunk holnap! – zárta le a beszélgetést Adam és elindult a kijárat felé.

- Rendben van.

- Szia.

- Viszlát. – pirult el halványan Bella, és ahogy a fiú kilépett a szobából, becsukva maga mögött az ajtót, a Sparks lány egy nagy sóhajtást követve bedőlt az ágyába. Egyszerűen kikészül ettől a sráctól. Annyira titokzatos, sunyi és szexi. Úristen, ügyelnie kell magára azon a bulin, nehogy hibát kövessen el, hisz barátja van, Adam pedig már egy lezárt ügy, a múlt. De ezzel csak az a baj, hogy ő kicsit se érzi úgy, hogy ez jogos lenne. Hisz ő tagadhatatlanul Adamet akarja. Nem a bátyját, nem valaki mást, hanem egyedül, csakis kizárólag őt. Mit kéne tennie? Lehetőséget adni a fiúnak, és hátha lesz belőle valami, és majd az pontot rak az i-re, vagy csak élni, nem foglalkozni semmivel, és hátha jön a dolog magától.

Úristen, miken is gondolkozik. Hisz Adam már eljátszotta a lehetőségét, akkor nem jött össze, nem szeretett beléje, akkor ez most miért lenne másabbul. Egyikük se változott egy fikarcnyit se, ugyan olyanok maradtak, tehát semmi értelme se lenne az újra próbának, Adam továbbra is csak szórakozik, ő egy örök játékos marad…

Az a nap szépen eltelt ezek után. Bella még felhívta Maryt és Stellat, de ennyi. Utána pedig, a buli napján későn kelt, fáradt volt, ezért hát az is időbe telt, míg teljesen magához tért. Utána, ebéd után Jennet elküldte vásárolni a vacsorához, sétált egyet a városba, és utána segített főzni. Mint általában mindig, amikor otthon van és ráér, azzal a kivétellel, hogy egész nap a buli járt a fejében. Hogy mi lesz ott? Kik lesznek ott? És, hogy mit tehet meg és mit nem, végül pedig elérkezett ahhoz a pillanathoz, hogy fél hétkor neki állt készülődni.

Elment letusolni, hajat mosott, borotválkozott, és utána hajszárítás, fogmosás, arcmosás. Ami egy lánynak kell ahhoz, hogy úgy érezze, ő mindent megtett, a szépségének. Utána pedig egy száll törülközőben megállt a szekrénye előtt. Mi az a ruhája, ami nem túlzás, ami tökéletes egy ilyen bulira. Adam bulija, tehát számíthat alkoholra, és játékokra. Valami kényelmes, és mégis szexi kéne. Éppen ezért fogta meg a legújabb, kedvenc ruháját, ami egy egyszerű pánt nélküli ruha volt, virágos mintával. Nem volt az-az extra mini kategória, de túl hosszú se. Amolyan combközépig érő tünemény, amit minden lány imád. Bella ebbe bele is bújt, és a tükör előtt mosolyogva magára kacsintott. Az ember lánya eléggé fogyatékos cselekedetnek gondolná, de neki ez adott önbizalmat, ahhoz, hogy büszkén viselje a ruháját, egy kb. tíz centis cipő kíséretében. Utána beletúrt a hajába, és feltéve magára egy kevés sminket, már készen is volt. Az egész gyorsan, és egyszerűen ment.

Bella háromnegyed nyolckor lépett ki a szobája ajtaján, teljesen egyszerre Joshsal.

- Remek. Gondolom, mehetünk! – mosolyodott el Joshua, és végig nézve a húgán megjegyezte: - Jól nézel ki!

- Köszi, te is. – és már mentek is el. Bejelentették még otthon a szülőknek, hogy holnap jönnek, és már ott se voltak. Belevágtak az éjszakába, a játékba és minden egyéb ilyesmi dologba.

7. rész VÉGE