2013.08.04. 01:26, Lolly^^
Az életben néha sok minden elgondolkoztatja az embert. Miért vannak érzelmek, ha azok állandóan változnak? Miért van szüksége az embernek párra, ha utána úgy is csak a vitatkozás és a nem szeretlek megy? Miért van az, hogy nem tudunk senkit se úgy elfogadni, amilyen? Egyszerűen annyira követhetetlen az egész, és értelmetlen…
Ez egy olyan kis iromány, amire szükségem van, hogy tudjak aludni. Ma néztem egy filmet, a Blue Valentine-t, és abban hangzott el a nagydolog, amit én is osztok: Miért hisz minden ember az érzelmeinek, miért hagyatkozik rájuk, ha azok folyton csak változnak? És ez annyira nyomorultul igaz…
Nekem az a legnagyobb hibám, hogy mindenkiben keresem a hibát, hisz senki se tökéletes, mégis, vannak olyan hibák, amik mellett igazán eltekinthetnék, de nem megy. Nekem találnom kell mindenkiben valami olyan hibát, amire tudom azt mondani, hogy azért nem vagyok belé szerelmes, mert… Ez lehet kancsalság, furcsa hang, pöszeség, testalkat, viselkedés, hobbi vagy akár rajongás, és ez kész röhej. Tudom, egyszerűen csak félek, hogy megint pofára esek, ezért olyan embereket hagyok magam mellett elsétálni, akivel akár boldog is lehetnék, de van neki egy picike hibája, és kész…
És ez annyira nevetséges. Mi értelme van? Szükségem van valakire, mert hiányzik, hogy valakihez hozzábújjak, mégse bírok senki felé se úgy fordulni, hogy tudom, hogy milyen, tudom, hogy nem tökéletes, én mégis elfogadom őt így. Akkor mégis mit akarok?
Talán ezért is értem meg a filmben elhangzott mondatot. Már nem egyszer kezdtem bele dologba azért, mert az érzéseim azt mondták, hogy ő hozzám való, és utána hírtelen kattant valami, találtam valami hibát és máris nem voltam szerelmes, nem éreztem semmit se az illető iránt, az érzéseim máris megváltoztak, se perc alatt…
Lehet, hogy csak nem tudom mi az igazi szerelem, mert hát tudom, alig múltak 16, és próbálok itt okosságokat mondani, nagy kérdéseket megválaszolni, de közbe meg semmit se tudok, értek, és ez így nem jó. Egyszerűen csak végre el akarok valakit fogadni úgy, ahogy van és kész, ennyi, téma lezárva…
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Szió! ^^
Nos, nem tudom, milyen vagy, nem ismerlek, csak a blogod alapján, Lolly, de... szerintem ha valami nem megy, ne erőltesd. Hagyj egy pici nyugalmat magadnak, ne akarj feltétlenül magad mellé egy pasit. Tudom, hogy ez most hülyén hangzik, mert tényleg jó érzés, ha van melletted valaki, de... Pont ezek miatt a dolgok miatt gondolom azt, hogy pihenj egy kicsit. Legyél a barátaiddal, és ne gondolkodj ilyesmin... Ki tudja, lehet, hogy utána találkozol valakivel, akit majd megkedvelsz - és szeretni fogsz benne mindent. :)
Ezzel persze nem kioktatni akarlak, mert az én 15 évemmel, semmi szerelmi téren való tapasztalatommal tényleg nem is szólhatnék bele ebbe az egészbe, csupán szeretnék segíteni. :'3
Szia Lena! :) köszönöm szépen, hogy segíteni szeretnél, és igen, egy bizonyos szinten egyet értek veled :) igazad van, de majd meglátjuk :) komolyat nem is akarok, csak ismerkedek, beszélgetek mostanság :) elég ez ;) :*