* ヲ (wo) kiejt�se azonos az オ (o)-val, de ritk�n haszn�lj�k, csak hiragana katakan�ra �t�r�sakor. A k�l�nleges (ji/wu/je) katakan�kat a Meidzsi-korban vezett�k be oktat�si c�llal, de sosem terjedt el. A hiragana v�ltozat�nak (を) azonban jelent�s szerepe van a nyelvben, mivel f�nevek v�g�hez kapcsolva ez fejezi ki a t�rgyesetet. A wi (ゐ,ヰ) �s a we (ゑ,ヱ) karaktereket ma m�r szinte egy�ltal�n nem haszn�lj�k. A Jap�nba Katakana �s Hiragana �r�s egyar�nt l�tezik , sorry hogy k�pet nem mutatok egyikr�l se.....

F�bb jelek:

• 。 kicsi, karika alak� mondatv�gi �r�sjel, haszn�lat�ban megfelel a magyar pontnak;
• 、 Vessz�, haszn�lata a magyar�hoz hasonl�, b�r szabadabb helyes�r�si szab�lyok alapj�n. Jobb-als� ir�nyban kisz�lesed�, k�nnycsepp alak� jel
• 「 」 『 』 id�z�jelek, haszn�lata a magyar�hoz hasonl�;
• m�s latin karaktereket, �gy a k�rd�jelet (?) �s felki�lt�jelet (!) is a magyarhoz hasonl� m�don haszn�lj�k. Olykor – az angol nyelv hat�sa miatt – az �ltalunk is haszn�lt pont �s vessz� jeleket haszn�lj�k.

Nyelvtan

A jap�n nyelv tipol�giailag agglutin�l�, alany-t�rgy-ige (SOV) sorrend� mondatokkal. A mutat� n�vm�sok megel�zik a jelzett sz�t.

A f�neveknek nincs ragoz�suk, az esetviszonyokat a f�n�vi csoportok ut�n �ll� partikul�k jelzik: wa- – topik jel�l�, ga- – (nem topik) alany jel�l�je, o- – t�rgyjel�l�, ni- – mindenf�le helyviszony jel�l�je, no- – mindenf�le jelz�i viszony jel�l�je (bele�rtve a vonatkoz� mell�kmondatot is), de instrument�lis-partikula stb. T�bbes sz�m nincs, ha ez nem der�l ki a mondatb�l, akkor megdupl�zz�k a f�nevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak.

A szem�lyes n�vm�sok gyakran kiesnek, ha referenci�juk a kontextusb�l kider�l. Az els� szem�lyben az udvariass�g foka szerint t�bbf�le alak k�z�l v�laszt a besz�l�, m�sodik szem�lyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettes�ti a n�vm�st (p�ld�ul megsz�l�tott neve, tiszteleti -san/-sama / -szan/-szama sz�csk�val toldva).

A sz�mneveknek 1-10-ig 2 sorozata l�tezik, az eredeti jap�n (J) �s a k�nai (K) eredet�:

A jap�nban az ig�k nem vesznek fel szem�lyragokat, viszont igeid� �s m�d tekintet�ben van igeragoz�s. Nincs f�n�vi igen�v. Az ig�k form�i a mondatban a k�l�nf�le udvariass�gi fokot fejezik ki, pl: csin�ld meg- l�gysz�ves csin�ld meg- tisztelettel k�rlek, hogy csin�ld meg stb…)

Nincs mag�nhangz�harm�nia.

A magyarral azonos a nevek haszn�lata (vezet�kn�v, keresztn�v), a d�tum �s c�m haszn�lata, a birtokos eset haszn�lata (el�sz�r j�n a birtokos, ut�na a birtok, p�ld�ul a h�z ajtaja). A c�meket is hasonl� m�don �rj�k (nagyobb egys�gt�l a kisebb fel� haladva): v�ros, v�rosr�sz, h�zt�mb stb.

A jap�n nyelv nagy irodalommal �s hagyom�nyokkal rendelkez� els�rang� kult�rnyelv.