A kimon� (着物, sz� szerinti jelent�se: ruha, viselni val� ruha) �sszefoglal� nev�n a jap�n nemzeti viselet. A kimon� sz� eredetileg minden viselt ruh�ra haszn�latos kifejez�s volt, �s csak k�s�bb korl�toz�dott egy bizonyos ruhadarabra. A kimon�r�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy szab�sa kiter�tve egy T bet�t form�z, a nyugati kult�rk�rben az ilyen szab�s� ruh�kat legink�bb k�nt�snek nevezik.

A kimon� a legt�bb nyugati �lt�z�kt�l elt�r�en nem k�veti a test vonal�t, szab�svonala sz�gletes. Tradicion�lisan a k�peny bal oldali v�g�t hajtj�k r� a jobb oldalira (ford�tva csak a halottak felravataloz�s�n szok�s, �l� szem�lynek balszerencs�t hoz).

T�rt�nete 

A kimon� �zsiai k�zvet�t�ssel v�lt Jap�n nemzeti viselet�v�, �s sz�mos v�ltoz�son ment kereszt�l. Az els� kimon�-szer� viseletek a Yamato korszakban (Kr.u.250-710) jelentek meg a n�k k�r�ben, ezt akkor kinu-mo n�vvel illett�k, �s legink�bb egy red�z�tt, f�ldig �r� selyemszokny�b�l, illetve hossz� ujj� fels�r�szb�l �llt. Ez legink�bb koreai hat�sra utal.

A Nara korban (710-784-ig) megindult az intenz�v kereskedelmi viszony K�n�val, �gy az orsz�gban er�s k�nai hat�s figyelhet� meg mind a k�pz�m�v�szetekben, mind a kult�r�ban - �gy a viseletekben is. A h�lgyek a k�nai udvari etikett szerint �lt�ztek, amely el�t�rbe helyezte a sz�neket �s a vir�gmint�kat; a f�rfi viselet pedig legink�bb a test alakj�nak mind robusztusabbnak val� felt�ntet�s�t szolg�lta: b� sz�r� nadr�gok �s b� ujj� ingek voltak divatosak, amelyeket az �z�letekn�l sz�k�tettek, ez�ltal „puffos�tva” az anyagot.

Az igazi �tt�r�st a kimon� t�rt�net�ben m�gis a Heian-kor (794-1192) hozta. Az �lt�zk�d�si szok�sokat a kilencedik sz�zad derek�ig a Tang dinasztia udvari viseletei dikt�lt�k: ezeket m�solt�k az el�kel�k, az � ruh�ikat pedig a szolg�l�k. A viszonylag b�k�s id�szakban vir�gzott az udvari �let, a szerelmi l�ra, �s a fokozott eszt�tikum ir�nti hajlam, amely els�sorban a ruh�k min�s�g�nek ugr�sszer� javul�s�ban, �s az elt�lzott m�retekben nyilv�nult meg. A korszak n�i kimon�j�nak neve junihitoe ( 十二単, kana じゅうにひとえ), amely legal�bb tizenk�t k�nt�sb�l �llt, de rangt�l �s gazdags�gt�l f�gg�en ak�r a h�sz r�teget is el�rte. Mindehhez hossz�, sim�ra f�s�lt hajviselet (tarekami) t�rsult, a konty �s a hajd�szek nem voltak ismertek.

A Heian-kor m�s m�don is r�tette b�lyeg�t a k�s�bbi divatra: ekkor v�lt szok�ss�, hogy a f�rfiak is fels�ruh�zat gyan�nt hordj�k azt a k�nt�st, amely a junihitoe legfels� r�teg�t k�pezte, �s �ltal�ban a legd�szesebb volt (valamint a legnagyobb is, hiszen az �sszes t�bbit be kellett fednie). Hogy eleg�nsabb benyom�st keltsen, a k�nt�s alj�t henger form�ban vastag�tott�k meg �s varrt�k fel - ez lett az el�dje a k�s�bbi esk�v�i kimon�knak (uchikae), illetve a sz�nh�zi kimon�knak is. A „heian-kori h�lgyek” m�ig n�pszer� kimon� minta.

A Kamakura (1192-1333) �s Muromachi (1336-1573) korszakban k�vetkezett be a szamur�jok felemelked�se. A ruh�kat korszer�s�teni kellett, �gy a sok egym�sra borul� r�teg �s lefel� b�v�l� fazon helyett az egyenes, min�l praktikusabb szab�s lett divatos. A Muromachi korszakban �lte Jap�n a k�z�pkor legszeg�nyebb �veit, �gy a ruh�k kialak�t�s�ra az anyaggal val� sp�rol�s jellemz�. A f�rfi (szamur�j) viselet neve hitatare, ez form�j�ban m�r er�sen eml�keztetett a mai kimon�ra.

Az Edo-korban (1600-1867) az orsz�g fell�legzett a polg�rh�bor�s �vek ut�n, �gy ism�t volt lehet�s�g a m�v�szeteknek h�dolni. A hajviseletek ekkor kezdtek egyre bonyolultabb form�kat �lteni, illetve a sz�nj�tsz�s, valamint a g�sa-�letm�d elterjed�s�vel az �lt�zk�d�s kifejez�bb� v�l�sa is megfigyelhet�. A f�rfiak k�z�tt elterjedt a hakama (袴, egyfajta b� sz�r� nadr�g, amit legt�bbsz�r a kimon� f�l� vettek) viselete, amely k�s�bb praktikus okokb�l (lovagl�s) �n�ll� viselett� v�lt. A szamur�jok feles�gei �s az udvarh�lgyek, hogy szellemis�g�ben elk�l�n�ljenek az „�nmagukat �rul�”, a kimon�t rekl�mt�bl�nak haszn�l� p�rn�pt�l, egysz�n�, legink�bb feh�r kimon�kat hordtak, azok f�l� pedig dr�ga uchikae-k�nt�st.

Ugyancsak az Edo-korra tehet� a kimon�fest�si elj�r�sok elterjed�se, els�sorban a yuzen-zome technik��, amely legink�bb a stencilez�shez hasonl�. Az eleg�ns kimon�k egy�ltal�n nem, vagy alig voltak d�sz�tve, a kevesebb-t�bb elve alapj�n; ugyanakkor a paraszti lakodalmakban, vagy az egyszer�bb n�p k�r�ben n�pszer�ek voltak a sz�nes �s elt�lzott mint�k is.

Az Edo-korszak v�g�n m�r �rezni lehetett a v�ltoz�s szel�t, �s Jap�n az eur�pai forradalmi hull�m ut�rezg�sek�nt megbuktatta a s�gun�tust, helyre�ll�tva a cs�sz�rs�got, �s �j, vir�gz� korszakot k�tve ezzel Meiji (1868-1912) nev�hez. A kimon� elnyerte mai form�j�t, �s els�sorban a kiot�i g�s�k hagyom�ny�rz�s�nek k�sz�nhet�en ma csaknem mindent tudni lehet a korabeli kimon�visel�s jellegzetess�geir�l �s jelk�prendszer�r�l. Ink�bb a mot�vumok gazdagod�s�r�l van sz�, mintsem a kimon� formai v�ltoz�s�r�l. A kimon�hoz kaphat� kell�kek �s kieg�sz�t�k t�rh�za ugyancsak hatalmasra b�v�lt.

Az ezt k�vet� Taisho-kor (1912-1926) kimon�i szolg�ltak mint�ul az eg�sz huszadik sz�zad kimon�viselet�nek. A m�sodik vil�gh�bor�s veres�g �s a nyugati hat�s k�vetkezt�ben a kimon� el�sz�r a f�rfiak k�r�b�l t�nt el teljesen, majd lassan a n�k is nyugati st�lus� ruh�ra cser�lt�k az utcai viseletet, noha otthon, �s k�l�n�sen ny�ron sz�vesebben hordt�k a sz�mukra k�nyelmes, megszokott ruh�ikat.

Napjainkban a kimon� m�r kiz�r�lag alkalmi viseletnek sz�m�t: a gyerekek a sichi-go-san (sz� szerint: h�t-�t-h�rom, az ennyi id�s gyerekek �nnepe jap�nban, amikor elviszik �ket a legk�zelebbi templomba, �s hagyom�nyosan meg�nneplik, hogy „meg�rt�k ezt a kort”) alkalm�val viselnek csak kimon�t. A feln�ttek k�z�l a l�nyok a Seijin-no-Hi (a feln�ttkor el�rkezte, minden �vben janu�r m�sodik h�tf�j�n tartj�k, �s minden az �ppen 20. �v�t bet�lt�tt fiatal r�szt vesz rajta) alkalm�val kapnak egy furisode (振袖) nev� kifejezetten hajadon l�nyoknak sz�nt, hossz� ujj�, d�szes kimon�t.

Ezt lesz�m�tva kimon�t legink�bb esk�v�n, temet�sen, teacerem�ni�n szok�s viselni. A kimon� ny�ri v�ltozata, a yukata, amely pamutb�l k�sz�l, �s mind�ssze egy r�tegb�l �ll, nagyon n�pszer� viselet Jap�nban mind a mai napig; ugyanis k�nyelmesebb benne elviselni a h�s�get. Nagyon sok vid�ki sz�lloda �s fogad� ad f�rd�k�peny helyett vagy mellett a sz�lloda embl�m�j�val ell�tott Yukat�t a vend�geknek, hogy azok a hotel ter�let�n abban k�zlekedjenek; illetve ez a hagyom�nyos viselet a ny�ri t�zij�t�kok n�z�s�hez is.

N�h�ny divattervez�, mint Hanae Mori, illetve n�h�ny kimon� gy�rt� c�g, mint a Suzunoya, igyekeznek k�zel hozni a kimon�t �jb�l a fiatalokhoz, ez�rt elterjedtek az eg�szen modern mint�k is: leop�rd-minta, Pucci-minta, illetve egyes Disney rajzfilmekhez dedik�lt kimon�fest�sek is.

A kimon� fajt�i

A kimon� t�pusai k�z�tt k�l�n kell v�lasztani a formai elemeket �s a d�sz�t� mint�kat. Formai szempontb�l k�l�nbs�get tesz�nk f�rfi �s n�i kimon� k�z�tt, illetve a n�i kimon�kon bel�l elk�l�n�tj�k az esk�v�i viseletet. A fennmarad� r�sz csakis az alapj�n oszlik meg, hogy az adott kimon�hoz mennyi anyagot haszn�ltak fel.

A kimon� m�rt�kegys�ge a tan, egy tan egy 12 m x 37 cm hossz� csikot jel�l egy bizonyos anyagb�l. Egy tradicion�lis n�i kimon� alapanyaga egy tan, egy furisode (l�nyoknak val�) kimon�hoz, vagy a g�s�k t�nchoz viselt kimon�ihoz k�t tan anyag sz�ks�ges. A n�i kimon� egy darabb�l �ll, melynek k�t oldala szimmetrikus egym�ssal. A kimon� ujjai nem egyenesen b�v�lnek, hanem az alkar �s a csukl� k�z�tti r�szen tal�lhat� egy lecs�ng�, zseb szer� r�sz - ez az, ami a t�lcs�rujj benyom�s�t kelti.

Tomesode

A f�rjezett, illetve id�sebb h�lgyek alkalmi viselete a tomesode (留袖). �ltal�nos jellemz�je, hogy egyetlen alapsz�nnel rendelkezik, amely komolyabb alkalmakkor (pl. temet�s) fekete (kurotomesode), m�skor b�rmilyen sz�n� (irotomesode). A kimon� als� r�sz�n, vagyis a boka �s a t�rd magass�ga k�z�tt egyetlen, nagym�ret�, �s �sszetett minta fut k�rbe. A Meiji-korban �s a Taisho-korban ez a minta t�k�letesen szimmetrikus volt, �s az alap h�tt�rsz�n legt�bbsz�r �l�nk k�k, m�lyva vagy piros volt fiatal asszonyok eset�ben, id�sebb h�lgyekn�l vil�gos pasztellsz�n�.

Mivel manaps�g fiatal n�k ritk�n hordanak tomesod�t, �gy a sz�nes alap�ak teljesen elt�ntek szinte a piacr�l. Csal�di esem�nyek, mint esk�v� vagy temet�s sor�n, ha a csal�d rendelkezik ilyennel, akkor fel kell t�ntetni rajta h�rom, vagy �t helyen a c�mert (mon) is. Az egyes antik kimon�k ut�lagos azonos�t�s�ban hatalmas szerepe van ennek, mivel a Monten-ben (a jap�n c�merkatal�gus) mind a 4590 jap�n nemesi csal�d c�mere megtal�lhat�.

Houmongi, Tsukesage

Ez a k�t kimon�fajta szab�sra megegyezik a tomesode alakj�val. Mindkett�t l�togat�ba, vagy vend�gek �rkez�s�hez vett�k fel. A h�tt�r itt is egysz�n�.

A tsukesage (付け下げ) eset�ben a mint�zat csaknem megegyezik az irotomesode (色留袖) mint�j�val, de itt a kimon� alj�n tal�lhat� mot�vum aszimmetrikusan, a vele ellent�tes oldalon l�v� ujjon kicsiben megism�tl�dik.

A houmongi (訪問着) eredtileg ugyancsak alul rendelkezett mint�val, amely azonban „felfel� t�rekszik”, vagyis olyan benyom�st kelt, mintha alulr�l felfel� haladna; megjelenik a kimon� ujj�nak als� r�sz�n, illetve a gall�r k�r�l is.

Kimono, komon 

A kimono itt nem a k�l�nb�z� fajt�k gy�jt�nevek�nt jelenik meg, hanem egy bizonyos form�j�ban. A szab�s itt is a tomesode ir�ny�t k�veti, de a sz�nes h�tt�r el�tt az eg�sz kimon�t bebor�tja egy bizonyos mint�zat, m�gpedig ar�nyosan. Ezt a fajta kimon�t id�s h�lgyek hordj�k utcai viseletk�nt, de r�gen ez volt a mindennapos ruh�zat v�s�rl�shoz, s�t�hoz.

A komon a kimono olyan v�ltozata, amelyen ugyanaz a mot�vum (p�tty�k, apr� vir�gok, apr� kocka) ism�tl�dik a teljes ruh�n.

Furisode 

A furisode (振袖) a legnagyobb, legszebb, legd�szesebb kimon� valamennyi k�z�l. A Meiji-korban a tomesode mintavil�g�t k�vette, csak a furisode ujja k�tszer olyan hossz� volt, illetve gyakran a f�ldig is le�rt. K�s�bb diavtba j�ttek a teljes hossz�ban mint�s furisod�k, illetve az alap mint�zatra r��p�l� kisebb mint�k is. Manaps�g a l�tez� �sszes sz�n- �s formavil�gban megtal�lhat�, �zl�snek megfelel�en; az ujja v�ltozatlanul f�ldig �r.

F�rfi kimon� 

A f�rfi kimon� hagyom�nyosan k�t r�szb�l �ll: egy nadr�gb�l (hakama 袴) �s egy kimon�-ujj�, vagyis a n�i kimon�kat k�vet� szab�s�, ugyanakkor r�vid fels�r�szb�l (haori 羽織). R�gen szok�s volt a f�rfiak sz�m�ra is kimon�t viselni alul, �s arra h�zni a hakam�t, illetve a f�l� venni kab�tk�nt a haorit. A sz�nekre �ltal�ban a visszafogotts�g jellemz�: a fekete, a sz�rke, a s�t�tk�k �s a s�t�tz�ld domin�lnak. A f�rfi kimon� egyetlen igazi d�sze a haori k�t�je volt (amely a k�t sz�rny�t k�z�pen �sszefogta), ezt gyakran kor�lb�l, elef�ntcsontb�l faragt�k, �s �kszerk�nt viselt�k.

Uchikae

A Heian-korban kialakult fels� kimon�, amelynek als� szeg�lye p�rn�zott. Ma m�r csak esk�v�re �s sz�nh�zi koszt�mk�nt viselik.

Esk�v�i kimon� 

A jap�n esk�v�i viselet rendk�v�l �sszetett, ugyanakkor sokoldal� is. F�gg att�l, hogy az adott esk�v� buddhista vagy sintoista szellemben k�ttetik-e meg, esetleg polg�ri h�zass�gk�t�sr�l van sz�. De manaps�g m�r a trad�ci�kon fel�l a menyasszony �zl�se is m�rvad�: vannak, akik a „feh�r” esk�v�t prefer�lj�k, m�g m�sok a sz�neset.

A hagyom�nyos jap�n feh�r esk�v�i kimon� (shiromuku) t�bb r�tegb�l �ll: als�ruh�zatk�nt egy h�feh�r furisode (oh-furisode), f�l�tte �ltal�ban feh�r uchikae, amely azonban lehet piros, arany, anyag�ban f�nyes sz�lakkal �tsz�tt, „hivalkod�bb” is. Az esk�v�i viselet kieg�sz�t�je egy d�szes par�ka �s hozz� val� kalap.

Maru obi Az obi a kimon� megk�t�s�re �s d�sz�t�s�re haszn�lt sz�les �v, f�rfiak �s n�k is hordj�k. Anyag�t tekintve a legegyszer�bb pamutt�l a legfinomabb k�zi fest�s� selyemig mindent felhaszn�ltak. A leghivatalosabb viselet: eg�sz hossz�ban, mindk�t oldalon d�sz�tett.

Meghat�rozott sz�less�ge 33 cm, azonban egyedi megrendel�s alapj�n lehet�s�g volt kisebb m�retek k�sz�t�s�re, amennyiben a vev� ezt k�v�nta. Anyaga mint�s brok�t vagy sz�ttes, melyet gyakran aranysz�llal d�sz�tettek. Nagyon n�pszer� volt, azonban elk�peszt� �ra �s s�lya miatt mostan�ban legt�bbsz�r hivatalos alkalmakkor �s esk�v�k�n hordj�k.

Yukata 

A yukata (浴衣) anyaga a t�bbi kimon��val szemben nem selyem, hanem pamutv�szon. Csak ny�ron, m�just�l szeptemberig szok�s viselni, �s nem vesznek al� als�ruh�zatot. Tekintettel a mai fiatalokra legt�bbsz�r el�re megk�t�tt obit (帯, おび) adnak hozz�.

Megjelen�s 

R�gen a kimon�k hagyom�nyosan csak selyemb�l k�sz�lhettek, kiv�ve a yukat�t, amelyet akkor is pamutb�l varrtak. A selyemnek k�l�nf�le v�ltozatait haszn�lt�k, mint a rinzu (a damaszthoz hasonl�, anyag�ban sz�tt mint�s selyem), a chirimen (kreppselyem), a kinsha (a chirimen selyem tov�bb finom�tott, neh�z es�s� v�ltozata), a sha (kev�sb� finom sz�v�s� selyem), a ro (selyemszitasz�vet), az aya-ori (selyems�voly) illetve hira-ori (egyszer� sz�vet).

A kimon�k alapanyag�n fel�l sz�m�t m�g a selyem feldolgoz�sa. Ma m�r a legt�bb kimon� a k�t forma k�z�l az egyikbe tartozik.

Shibori 

A shibori technika legink�bb a batikol�shoz hasonl�. Egy rongylabd�val viszik fel a fest�kanyagot a selyemre, ezzel alak�tva ki a mint�kat. A shibori technik�nak kialakultak to�bbi v�llfajai is:

- Tsujigahana - a technika csaknem �tsz�z �ves, Itchiku Kubota volt a legh�resebb m�v�sze, aki az Edo-korban �lt, �s az akkoriban tsujigahan�nak nevezett technik�t alak�totta �t, �s alkotott gy�ny�r� mint�kat; att�l kezdve pedig csak az �ltala kifejlesztett met�dussal festett kimon�kra haszn�lt�k. A szok�sos shibori technik�t ut�lag gyakran apr�l�kos k�zifest�ssel l�tj�k el, kit�ltve a nagyobb ter� mot�vumokat.

- Kanako - a kanako sz� �zet jelent, a mint�zat az �z h�t�n tal�lhat� p�tty�k ut�n kapta a nev�t; a fest�ket elsz�rtan, p�tty�zve viszik fel az anyagra.

Yuzen 

A yuzen-technika a Genroku korban (1688-1704) alakult ki, �s Miyazaki Yuzensai fest�m�v�sz nev�hez f�z�dik, aki Kiot�ban �lt. A yuzen technika egyik fajt�j�t ez�rt nevezik kyo-yuzennek, m�g a m�sik h�res fest�si technik�t kaga-yuzennek nevezik.

A yuzen elj�r�s sor�n �vsz�zadok �ta v�ltozatlan recept szerint k�sz�l�, csupa term�szetes anyagb�l �ll� fest�kkel apr�l�kosan d�sz�tik a m�r k�szen megvarrt, egysz�n� kimon�t. Az ilyen k�zi fest�s sor�n term�szetesen minden darab k�l�nb�zik, ez�rt csillag�szati �sszegekbe ker�l.

R�gen Jap�nban volt hagyom�nya annak, hogy a m�g fel sem szabott egy, vagy k�t tan hossz�s�g� selyemre el�re festett�k fel a mint�t, annak pedig a kiszab�sa �s az �ssze�ll�t�sa sor�n a hely�re kellett ker�lnie. A frissen festett kyo-yuzen text�li�kat azt�n Kiot� foly�j�ban, a Kamo-ban �vente egyszer, a yuzen-nagashi �nnep�n egyszerre �ztatt�k meg. �ltal�ban ez volt az els� �s utols� alkalom, hogy a mint�t v�z �rhette.

Modern elj�r�sok 

Napjaink kimon�i m�r sokkal visel�-bar�tabbak m�lt sz�zadi t�rsaikn�l. Ma m�r k�sz�lnek kimon�k m�selyemb�l, elaszt�nnal kevert selyemb�l; a mint�zatokat pedig k�zi fest�s helyett legink�bb az anyag�ban sz�tt mot�vumok, a kit�lt� h�mz�s, esetenk�nt a nyomtatott mot�vumok v�ltott�k fel.

A ma k�sz�l� kimon�k m�r mos�g�pben is moshat�ak, m�g a r�gi t�pus� selymet egy�ltal�n nem �rhette v�z: ez az anyag elsz�nez�d�s�hez vezetett volna. A nagyon dr�ga, k�zzel festett kimon�kat, ha folt esett rajtuk, teljes hosszukban foly� v�zbe �ztatt�k, �m ez legt�bbsz�r csak halv�ny�tott a folton, �s azt nem t�vol�totta el.

Napjainkban sz�mos haszn�lt kimon� piac �s internetes bolt l�tezik, ahol r�gi, de pecs�tes, esetenk�nt szakadt kimon�kat az eredeti �rukn�l vagy a t�nyleges �rt�k�kn�l j�val olcs�bban be lehet szerezni. �m az antik, j� �llapot� kimon�k csal�don bel�l �r�kl�dnek; nem ritk�n muze�lis �rt�ket k�pviselve. Az ilyen darabok a gondos t�rol�snak �s �sszehajtogat�snak k�sz�nhet�en a mai napig viselhet�ek.

Sz�nek �s mint�k 

A kimon� alapsz�ne �s mint�zata f�gg�tt a t�rsadalomban bet�lt�tt st�tuszt�l, �s sokkal ink�bb az illet� sz�rmaz�s�t, mintsem �zl�s�t t�kr�zte. A huszadik sz�zadban minden �vtizednek megvolt a maga divatos mot�vum-rendszere, amely s�r�n visszak�sz�nt az akkoriban varrott darabokon.