Tavasz: 

M�rcius:

M�rcius 1-14. - Omizu-Tori:

Egy rejtett k�tb�l vizet h�znak, �s Buddh�nak aj�nlj�k fel. Majd a szerzetesek �g� f�kly�kkal megtiszt�tj�k. A Narai Todaiji - Templomban k�r�lbel�l a 8. sz�zad �ta, �gy jelzik a tavasz kezdet�t.

M�rcius 3. – Hina Matsuri (Hina Macuri) – Hina Baba�nnep:

Ezen a napon a l�nyokat �nneplik. Eg�sz Jap�nban minden m�rcius 3-a el�tt a l�nyok j�t�k bab�kat Heian - kori ruh�kba �lt�ztetnek majd kirakj�k a h�zaikban. A bab�kat �ltal�ban az els� sz�let�snapjukon kapj�k meg. Ezeket vagy �r�klik az anyai nagysz�l�kt�l, vagy pedig �k veszik meg nekik. M�rcius 3-�n mindenk�pp vissza kell csomagolni �ket, mert k�l�nben v�nl�ny marad a „csemete”.

M�rcius 13. – Kaszugi Szent�ly �nnepe:

A Narai Kaszugi Szent�ly sz�zei 1100 �ves t�ncot j�rnak.

M�rcius 14. – Feh�r Nap:

Egy �j �nnep, ami csak p�r �vtizede l�tezik. A Valentin Nap ellent�te, ilyenkor a f�rfiak aj�nd�kozz�k meg a n�ket viszonz�s k�pen. �ltal�ban feh�r csokol�d�t vesznek, �s val�sz�n� innen is ered a neve.

M�rcius 21 – Shumbun No Hi (Sumbun No Hi):

Tavaszi Nap�j Egyenl�s�g Napjak�nt nevezz�k. Egyike az �llami �nnepeknek. A tavaszi higan �nneps�g f�napja, amikor �sszegy�lik a csal�d �s k�z�sen megl�togatj�k az �s�k s�rj�t.

�prilis:

�prilis 8. – Buddha Sz�let�snapja:

Jap�n szerte megeml�keznek Buddha sz�let�snapj�r�l, a templomokban szertart�sokat tartanak.

M�rcius 14-15. – Takayama Matsuri (Takajama Macuri):

A Takajamai Hie Szent�lyt�l az eg�sz v�roson kereszt�l Edo – kori ruh�ba �lt�z�tt emberek vonulnak fel, hogy a pestis kamij�t kiengesztelj�k.

�prilis 16-17. – Yayoi Matsuri (Jajoi Macuri):

A Futaraszan szent�lyn�l hatalmas felvonul�s l�that�.

�prilis 29. – Midori No Hi:

Az �llami �nnepek egyike, m�s n�ven a Term�szet Napja. 1989–ig Hirohito hivatalos sz�let�snapja volt. Majd hal�la ut�n �tkeresztelt�k, amikor az �j uralkod� tr�nra l�p�s�vel �j hivatalos sz�let�snapot jel�ltek ki. (Val�sz�n�, hogy a Term�szet Napja n�v a volt cs�sz�r tud�s biol�gus mi volta miatt kapta)

M�jus:

M�jus 3. – Alkotm�ny �nnepe:

A Jap�n t�rv�nyalkot�s napja, az alkotm�ny �nnepe, amely egyike a Jap�n nemzeti �nnepeknek. 1947-ben ekkor l�pett �letbe az �j alkotm�ny.

M�jus 3-4. – Hakata Dontaku Matsuri (Hakata Dontaku Macuri):

A legend�s isteneket k�s�rik a be�lt�z�tt v�rosiak.

M�jus 3-5. – Hamamatsu Matsuri (Hamamacu Macuri):

Pap�rs�rk�nyokat eregetnek a Nakatajima tengerpartj�n.

M�jus 5. – Kodomo No Hi:

M�s n�ven Gyermeknap, az orsz�g egyik �llami �nnepe, de hagyom�nyosan �s inform�lisan ink�bb csak a fi�gyermekek� (nem hivatalosan r�g�ta Tango No Szekkunak is h�vj�k). Ezen a napon pontyot („az �desv�z kir�ly�t” a siker, az er� �s a kitart�s jelk�p�t) form�z� kis z�szl�kat (Koinobori) t�znek ki a h�z el�, az ereszre fekete �rm�t �s �riszt k�t�znek, hogy t�vol tartsa a gonosz szellemeket.

M�jus 15. (Minden p�ratlan �vben) – Kanda Matsuri (Kanda Macuri):

Hordozhat� szent�lyeket visznek a Kanda Mj�dzsin szent�ly k�rny�k�re, hogy kiengesztelj�k az ottani isteneket.

M�jus 15. - Aoi Matsuri (Aoi Macuri):

Ennek a hagyom�nynak az eredete a 6. sz�zadra ny�lik vissza. Az �nnep az aoi n�v�nyr�l kapta a nev�t, amelyet pomp�s ruh�kon, a vonul�k haj�ban l�thatunk. A M�lyvar�zsa �nnep elvileg hat�sos a hurrik�nok �s nagyobb f�ldreng�sek t�vol tart�s�ban. Az emberek Heian – kori ruh�kba �lt�znek �s a cs�sz�ri palot�t�l a Simogamo �s a Kamimago szent�lyhez vonulnak.

M�jus 11. - Kormor�nhal�szat:

1300 �ve, m�g a Heian-korban �rdekes egy�tt�l�s alakult ki a jap�n hal�szok �s egy mad�r k�z�tt. A haz�nkban k�r�katona vagy kormor�n n�ven ismert madarat ink�bb a halastavak r�mek�nt emlegetik Magyarorsz�gon, nem mint seg�t� hal�szk�nt. Jap�nban azonban m�ig tal�lunk n�h�ny csal�dot, akik �vsz�zadok �ta v�ltozatlan m�don dolgoznak egy�tt vel�k. Ez az „�nnep” a hal�sz szezon elej�n �jjel l�mpaf�nyn�l t�rt�nik. Idom�tott madarakkal hal�sznak.

Es�s �vszak:

J�nius:

J�nius 14. – Rizsvet� �nnep:

Hagyom�nyos f�ldm�ves ruh�ba �lt�z�tt l�nyok szertart�sszer�en rizst vetnek a Szumijosi szent�ly f�ldjein, �gy j� term�s�rt im�dkoznak.

Ny�r:

J�lius:

J�lius 7. - Tanabata Matsuri (Tanabata Macuri):

Ilyenkor a tiszta ny�ri �gbolton a Tej�t csillagai teljes sz�ps�g�kben ragyognak. Egy legenda szerint egy szerelmes p�r, akiket a Tej�t elv�laszt minden �vben egyszer ezen a napon tal�lkozhatnak. A k�t csillag az Altair (P�sztorfi�) �s a Vega (Sz�v�l�ny). Ez a nap a k�v�ns�gok beteljes�l�s�t fejezi ki. �gy a jap�nok bambuszf�kat d�sz�tenek, amelyekre k�v�ns�gokkal tele �rt cetliket raknak, majd rem�nykednek, hogy teljes�lnek k�v�ns�gaik.

J�lius 20. – Umi No Hi:

A Tenger Napjak�nt nevezik �s az �llami �nnepek egyike. Ezen a napon k�sz�netet mondanak a tengernek a sokf�le �ld�s��rt.

J�lius 17 – 24. – Gion Matsuri (Gion Macuri):

Egy Sint� �nnep, amelyet orsz�gszerte meg�lnek j�liusban, de a legnevezetesebb a Kj�t�i Jaszaka szent�ly �ltal megszervezett. 17-�n hatalmas kerekes dobog�kon zen�szeket, t�rt�nelmi �s mitol�giai alakok szobrait hordj�k k�rbe, annak eml�k�re, hogy 869-ben ilyen k�rmenettel, illetve felvonul�ssal siker�lt valamilyen szinten elh�r�tani egy s�lyos pestisj�rv�nyt

Augusztus:

Augusztus 1-7. – Nebuta Matsuri (Nebuta Macuri):

Maszkos emberek hatalmas felvonul�sa.

Augusztus 12 – 15. – Ava – Odori:

Ezeken a napokon a jap�n t�ncok� �s �nekek� a f�szerep. Mondhatni egy felvonul�s az utc�kon. Ez a rendezv�ny �ltal�ban Tokushim�ban zajlik.

Augusztus 13 - 16. – Bon:

Az Obon-nak vagy Urabon-nak is nevezett, buddhista �nnep. Ebben az id�szakban a halottak lelkei visszat�rnek a r�gi otthonukba, hogy l�thass�k csal�dtagjaikat. A h�zak bej�rat�hoz lampionokat akasztanak, hogy a lelkek ne t�vedjenek el, majd az �nnep v�g�n ezeket a foly�ba dobj�k, hogy a lelkek visszahaj�zzanak a t�lvil�gba. M�g ebben a p�r napban rendbe teszik �s feld�sz�tik a s�rokat. �s est�nk�nt �ltal�ban t�ncest�lyeket tartanak.

Augusztus 16. – Daimonji (Daimondzsi) �r�mt�z:

�t nagy m�gly�t gy�jtanak Kiot� v�ros k�rny�ki hegyeken, �gy jelezv�n a Bon �nnep v�g�t.

Szeptember:

Szeptember 15. – Keirou No Hi (Ke�r� No Hi):

M�s n�ven az �regek Napja. �gy szint az �llami �nnepek egyike. 1966 �ta �nneplik, amikor elfogadt�k az id�sek szoci�lis biztons�g�t garant�l� t�rv�nyt.

Szeptember 14 - 16. – Hacsiman - Guu Matsuri (G� Macuri):

Lovas �j�szok felvonul�sa �s versenye a Hacsiman G� szent�lyn�l.

Szeptember 23. – Shubun No Hi:

�szi Nap�j Egyenl�s�g Napjak�nt nevezz�k. Egyike az �llami �nnepeknek. Az �szi higan �nneps�g f�napja, amikor �sszegy�lik a csal�d �s k�z�sen megl�togatj�k az �s�k s�rj�t.

�sz:

Okt�ber:

Okt�ber 10. – Taiiku No Hi:

A Sport �nnepe �s az �llami �nnepek egyike. 1966-ban iktatt�k t�rv�nybe az 1964-es Toki�i Olimpia tisztelet�re. A f� c�lja, az eg�szs�ges �letm�d terjeszt�se.

Okt�ber 22. – Jidai Matsuri (Dzsidai Macuri):

A Korok �nnepe. Kiot�ban az egyik legnagyobb turistal�tv�nyoss�g, amikor az 1200 �ves Kiot�i t�rt�nelemb�l mer�tett alakokat id�zik meg, sz�npomp�s koszt�m�kben. Majd v�rosiak a Heian szent�lyhez vonulnak �nnepelni.

Okt�ber 22. – Kurama Matsuri (Kurama Macuri):

Kurama T�z�nnep�t Kiot� egyik negyed�ben tartj�k. L�tv�nyoss�ga a f�kly�t viv� emberek �nnepi felvonul�sa a Juki szent�ly bej�rat�ig

November:

November 3. – Bunka No Hi:

A Kult�ra Napja az �llami �nnepek egyike. A hagyom�nyos kultur�lis �rt�keknek �s az �j eszm�nyeknek, a b�ke - �s szabads�gszeretetnek az �nnepe. Sz�mos rendezv�nnyel, fesztiv�llal �nneplik. �s a korm�nyzat ilyenkor t�nteti, illetve nevezi ki az �l� Nemzeti Kincseket �s ekkor adj�k �t a Kult�ra Rendeket is.

November 15. – Shichi - Go - San:

A 3, 5 �s 7 �ves gyerekek napja. A sz�l�k az ilyen kor� gyerekeket elviszik egy Sint� szent�lybe, majd �ld�st k�rnek r�juk. �s ezeken a napokon nagy csal�di fot�z�s zajlik.

November 23. – Kinrou Kansa No Hi (Kinr� Kansa No Hi):

A Munka H�laad�si Napja, amely az �llami �nnepek egyike. Ezen a napon az emberek k�sz�netet mondanak egym�snak �s a Kamiknak a j� munk��rt �s annak gy�m�lcs��rt. Val�sz�n�, hogy az�rt v�lasztott�k ezt a napot mert �sid�k �ta a cs�sz�r ezen a napon mutatja be az �j rizsterm�st.

T�l:

December:

December 23. – Tenno No Tanjobi:

Az �llami �nnepek egyike, nem is csoda hiszen az uralkod� sz�let�snapja.

December 25 – 26. – Kar�csony:

1549 ut�n kezdt�k �nnepelni a kar�csonyt Jap�nban, Xav�r Szent Ferenc �ltal. Sajnos ez a hagyom�ny nem volt hossz� �let�, mivel a m�lyen sintoista cs�sz�r a kereszt�nys�get, mint vall�st betiltotta, ezzel feled�sbe mer�lt maga a kar�csony �nnepe is. P�r �vsz�zad ut�n azonban v�ltozott a helyzet, a m�sodik vil�gh�bor� miatt, ugyan is az amerikai megsz�ll�s alatt a jap�nok megismerkedhettek Szantakuro-val (Mikul�s). �gy a J�zuska tov�bbra is tabu maradt. Annak ellen�re, hogy Kar�csony mint olyan, nem l�tezik Jap�nban, egyre t�bben �nneplik meg. Feld�sz�tik otthonaikat, megaj�nd�kozz�k bar�taikat �s rokonaikat, �s k�l�nleges �teleket k�sz�tenek, erre a hivatalosan nem is l�tez� �nnepre. Ilyen tradicion�lis �tel a kar�csonyi torta „kriszmaszu k�k�”, ami sok-sok habb�l �s f�ldieperb�l tev�dik �ssze.
M�sik fura szok�suk ebben az id�ben, hogy meghallgatj�k a „Daiku-t”, vagy m�s n�ven Beethoven 9. szimf�ni�j�t. Hogy mi�rt? Erre m�g �k sem tudj�k a v�laszt…
A tapasztalat az, hogy erre az �nnepre is egyre jobban a kereskedelem nyomja r� a b�lyeg�t sajnos.

Janu�r:

Janu�r 1 – 3. –Shogatsu:

M�s n�ven az �j�v a legnagyobb �nnep Jap�nban. Ezeken a napokon minden int�zm�ny �s munkahely z�rva van. Ilyenkor a h�zat alaposan kitakar�tj�k az �j esztend� isten�nek fogad�s�ra. �jf�lkor �ltal�ban �jf�li mis�re mennek, ahol meghallgatj�k a 108 harangkond�t�st, ami el�zi a m�lt esztend� gondjait. Az �j �v els� napja csal�di k�rben zajlik, templom, illetve szent�ly l�togat�ssal. �ri�si divat �j�vi �dv�zl�lapokat k�ldeni bar�toknak, rokonoknak, �s m�g ak�r munkat�rsaknak is. Ezekre a lapokra nagyon vigy�znak �s pontosan Janu�r 1-�n adj�k �t a post�sok mindenkinek. Orsz�gosan k�r�lbel�l 4 milli�rd lap cser�l gazd�t. A s�rk�ny ereget�s �s a hanecuki nev� tollaslabdaf�le j�t�kok hagyom�nyosak �j�vkor.

Janu�r 15. - Seijin No Hi (Seidzsin No Hi):

A Nagykor�s�g napja az �llami �nnepek egyike. Amikor a fiatalok bet�lt�tt�k a 20. �let�v�ket, akkor ett�l a napt�l v�lnak feln�tt�. Ezen a napon a feln�tt korba l�p�k ell�togatnak valamelyik Sint� szent�lybe, illetve r�szt vesznek az �nkorm�nyzat sz�mukra rendezett fogad�s�n. Jap�nban 20 �ves kort�l lehet szavazni, doh�nyozni �s szeszesitalt fogyasztani.

Febru�r:

Febru�r 1-5. – Yuki Matsuri (Juki Macuri):

A H� Fesztiv�l f�nypontja a l�tv�nyos h� szobrok versenye. A k�l�n�s t�rgyakat a v�rosk�zpont melletti Odori parkban �ll�tj�k ki febru�r els� h�tv�g�j�n. Minden �vben m�s t�m�t v�lasztanak, a m�remekek rendszerint hatalmas, bonyolultan kifaragott, �leth� alkot�sok.

Febru�r 3. vagy 4. – Setsubun (Szecubun):

A holdnapt�r szerint a t�l utols� napja, melyet orsz�gszerte minden nagyobb templomban meg�nnepelnek. F� l�tv�nyoss�ga a babsz�r�s, mikor is papok vagy m�s kit�n�s�gek, p�ld�ul sumo birk�z�k marok sz�mra sz�rj�k a babot a t�meg k�z�, mely egy hang�an szavalja: "J�jj�n a j� szerencse, t�vozz�k a gonosz."

Febru�r 14. – Valentin Nap:

Mint m�s orsz�gokban itt is tartanak Valentin Napot. Csak �ppen kicsit m�shogy. Ilyenkor a n�k aj�nd�kozz�k meg a f�rfiakat.

Sz�magyar�zat:

Higan:

Egy – egy h�tig tart� buddhista �nnep a tavaszi �s �szi nap�jegyenl�s�g idej�n, amikor is az�rt im�dkoznak, hogy az elhaltak lelkei nyugov�ra leljenek a „t�lparton”, vagyis az �r�k paradicsomban. A jap�n buddhizmus ezen �nnepe m�s buddhista orsz�gban nem ismeretes. Ilyenkor �ltal�ban �sszegy�lik a csal�d, vir�got, f�st�l�t visznek a s�rokra �s ohagit (�des m�zzal bevont rizsgomb�cot) meg m�s, h�st nem tartalmaz� �teleket tesznek a bucudanra (H�zi olt�r). K�zmond�s szerint: „A higannal v�get �r a t�li hideg �s a ny�r heve”.

�l� Nemzeti Kincs:

1955 �ta ezzel a c�mmel t�ntetik ki azokat az el�ad�- �s n�pm�v�szeket, akik szakm�juknak mesterei �s tov�bbhagyom�nyoz�i. �vente 2 �s f�l milli� jen t�mogat�st kapnak az �llamt�l.

Kult�ra Rend:

Polg�ri rendjel. 4 – 5 olyan szem�ly kap, akik kiemelked� eredm�nyeket �rtek el a m�v�szetek vagy a tudom�nyok valamely ter�let�n.