A k�nai konyh�t szinte azonnal meg lehet szeretni, a jap�n �teleket viszont meglehet�sen furcs�nak fogja tal�lni a k�lf�ldi. Jap�n konyh�ja -- nem is olyan r�gen -- els�sorban veget�ri�nus volt, csak a hal�telek tett�k kiss� v�ltozatosabb�. A XIX. sz�zadban kezdt�k b�trabban haszn�lni a h�st, de a tejterm�kek p�ld�in sohasem v�ltak igaz�n n�pszer�v�. A sajtot valami r�mes dolognak tartj�k, a f�z�shez nem haszn�lnak vajat, tejet pedig szinte egy�ltal�n nem isznak. A s�t�s fort�lyait a portug�lok m�r a XVI. sz�zadban elhozt�k Jap�nba, a legt�bb �tel m�gis f�n p�rolva k�sz�l. A jap�n �telek egy r�sze mintha nem lenne kell�k�ppen �tf�zve, m�s r�sz�knek pedig igen szokatlan az �ze, els�sorban a k�lf�ld�n nem haszn�latos alapanyagok -- p�ld�ul a sz�jababt�r� vagy a keserny�s p�c -- k�vetkezt�ben. Az �lvezet egy r�sz�t a l�tv�ny okozza: a vil�gon egyetlen n�p sincs, amely ekkora figyelmet szentelne az �telek k�llem�nek, m�g D�lkelet-�zsi�ban sem. Mivel az emberek nagy r�sze �vsz�zadokon kereszt�l nagy szeg�nys�gben �lt �s els�sorban rizsen tartotta fenn mag�t, a jap�n �telek legt�bbje egyszer�, de mindenekel�tt a l�tv�nyos megjelen�sre �s a mark�ns, cs�p�s �zhat�sra t�rekednek. De ha m�r egyszer siker�lt megkedvelni a jap�n �teleket, nem kev�s meglepet�ssel, �jdons�ggal szolg�lnak. Az �heseket sz�mos vend�gl�t�hely v�rja, az eleg�ns restoranoktol a kezdve a b�igig, ahol legfeljebb n�mi harapnival�t kaphatunk az ital mell�, viszont eg�sz biztosan tal�lkozni fogunk n�h�ny szomjas g�s�val. A restoran feltehet�leg eur�pai �teleket k�n�l. Az igazi jap�n vend�gl� a ryoriya. A ryoriy�k v�laszt�ka �ltal�ban csak n�h�ny, de az is lehet, hogy csak egyetlen �telfajt�ra korl�toz�dik, pl. tempur�t, sushit vagy t�sztaf�l�ket lehet kapni. Az �tlap �ppen ez�rt nem k�l�n�sebben l�nyeges csak �sszezavarja az embert. A jap�n �telek nem szigor� sorrendben k�vetik egym�st, t�bb �telt szolg�lnak fel egyszerre, ez�rt a fog�sok sajnos gyakran hidegek. Ez a jap�nokat nem zavarja, hiszen egy id�ben kifejezetten divatos volt hidegen enni az �teleket, mivel a cs�sz�r konyh�ja olyan messze volt az �tkez�helyis�gekt�l, hogy a forr� �telek legfeljebb is csak langyosan �rhettek el a rendeltet�si hely�kre. A levest �ltal�ban m�sodik fog�sk�nt eszik, de tulajdonk�ppen b�rmikor sor ker�lhet r� az �tkez�s sor�n. Desszertet szinte soha nem esznek. A jap�nok k�l�n eszik a s�tem�nyeket �s vacsora sima f�tt rizzsel fejez�dik be. A jap�nok mindig k�t t�l f�tt rizst esznek, az egyiket a halottak�rt. Ha Jap�nban j�rnak b�zz�k nyugodtan magukat a h�zigazd�k seg�ts�g�re, k�l�n�sen ha a hamis�tatllan jap�n fogad�k (ryokan) egyik�ben sz�lltak meg, ezek ugyanis az orsz�g csod�i k�z� tartoznak.

A legf�bb alkoholtartalm� ital a sake (sz�k�). Ez egy el�g enyhe rizsbor amit melegen fogyasztanak kis cs�sz�kben. A jap�nokat rendszerint leny�g�zi, hogy a nyugatr�l �rkezett t�rist�k mekkora mennyis�get tudnak a sake-b�l fogyasztani, hiszen a zs�rszeg�ny �trend k�veztkezt�ben a jap�nok kev�sb� b�rj�k az alkoholt. J� a s�r�k �s a jap�n whisky is fogyaszhat�, ez ut�bbin�l a Suntory a legh�resebb m�rka. A sz�l�bor m�g nem az igazi, de a j�v�ben bizony�ra ezt is finom�tj�k. 

Receptek:

A sushi sz� jelent�se: hossz�-�let-k�ltem�ny. A sushi az �lelemez�stud�sok szerint nagyon eg�szs�ges �tel: finom, k�nny�, alacsony kal�riatartalm� �tel. A sushi eredetileg �gy keletkezett, hogy a nyers h�st rizsbe csomagolva t�rolt�k, �gy tov�bb friss maradt. Csak k�s�bb kezdt�k el egy�tt fogyasztani a kett�t. Ma a sushi nemcsak Jap�nban, hanem k�lf�ld�n is n�pszer� fog�ss� v�lt. Ahhoz, hogy az emberb�l itamae, azaz sushi-mester legyen, hossz� �vek tanul�sa sz�ks�ges. Addig is, �me egy kis r�vid bevezet�, hogy az �tteremben ne legy�nk tan�cstalanok, mit k�stoljunk meg. 

A sushi legfontosabb alapanyagai: 

1. kerek szem� (rizott�) rizs,
2. rizs-ecet,
3. sz�r�tott nori-lapok (pap�rv�kony algalapok),
4. wasabi (z�ld sz�n� jap�n torma),
5. shoyu (jap�n sz�jasz�sz),
6. gari (ecetben eltett gy�mb�rszeletek),
7. daikon (jap�n retek),
8. wakegi (�jhagyma),
9. nyers hal.

Az itamae legfontosabb munkaeszk�ze a hocho, a k�s. A sushi elk�sz�t�s�nek egyik alapvet� felt�tele, hogy a k�sek borotva�lesek legyenek, mert csak �les k�sekkel lehet az alapanyagokat hajsz�lv�kony szeletekre v�gni. A sushi k�sz�t�s�hez makisut, bambuszgy�k�nyt is haszn�lnak, ennek seg�ts�g�vel k�sz�lnek a sushi-tekercsek. 

A sushihoz k�retk�nt gyakran szolg�lnak fel misolevest, italk�nt legjobb saket vagy z�ld te�t inni hozz�. 
 

A sushinak k�t f� fajt�ja van: az egyik a nigiri sushi, ahol egy k�zzel form�zott rizsgomb�con t�lalj�k a halszeletet, a m�sik a maki sushi, ahol a rizs �s a hal a nori-lapok seg�ts�g�vel kis hengerekk� van form�zva. 

AKAGAI, v�r�s v�nuszkagyl� 
Ez a kagyl� az egyik leg�zletesebb sushi-alapanyag, �s ennek megfelel�en meglehet�sen dr�ga is. A jap�nok k�l�n�sen a hashirat �s a himot kedvelik, el�bbi a kagyl� z�r�izm�nak, ut�bbi a h�st a h�jhoz tapaszt� sz�lak jap�n neve.

KAPPA MAKI, ubork�val
Maki veget�riusoknak: norib�l, rizsb�l �s ubork�b�l k�sz�l.

IKA, tintahal  
A tintahal hagyom�nyos sushi-alapanyag. Nyersen a tintahal s�padt-feh�r sz�n�, f�zve b�borv�r�s sz�n�v� v�lik a b�re, a f�tt polip�hoz hasonl�v�.

MAGURO, tonhal 
A tonhal klasszikus sushi-hal. A hal sov�ny r�szeit haszn�lj�k fel. H�sa v�r�s sz�n�. A finom szeleteket nyersen, k�zzel form�zott rizsgomb�cokon t�lalj�k.

IKURA, lazackavi�r 
A lazac aranyv�r�s sz�n� kavi�rj�t leggyakrabban gunkan makik�nt, "csatahaj� tekercs"-k�nt t�lalj�k.

EBI, hom�r 
A r�k p�rol�s k�zben egy kis ny�rs seg�ts�g�vel kap egyenes form�t. Hidegen t�lalj�k.

TAKO, polip 
Csak nagyon r�vid ideig p�rolj�k: 15 m�sodperc a forr� v�zben �ppen el�g. A karokat ferd�n v�kony szeletekre v�gj�k.

TAKO, kr�k 
Ehhez a sushihoz a tintahal karjait haszn�lj�k fel, m�g az ikahoz a test�t.

SAKE, lazac 
V�letlen�l ugyan�gy h�vj�k, mint a rizsbort, de m�shogy ejtik ki a k�t sz�t. Jap�nban szinte sohasem esznek nyers lazacot. Ez a szok�s a Kaliforni�ban �l� jap�noknak k�sz�nhet�.

ALASZKA TEKERCS, a rep�l�hal ikr�j�val 
Ez a tekercs k�v�l hordja a rizsr�teg�t. El�sz�r rizzsel bor�tj�k be a nori lapot, majd megford�tj�k, �s erre j�n a t�ltel�k. Egy darab f�lia seg�ts�g�vel tekerik �ssze. Ez a v�ltozat halikr�val van d�sz�tve.

ANAGO, tengeri angolna 
Csak kis angoln�kat lehet az anagohoz felhaszn�lni. �desk�s sz�szban p�rolj�k meg a h�st, ugyanezt a sz�szt t�lalj�k a sushihoz is.

FUTO MAKI, z�lds�ggel 
Ezek a vastag tekercsek szinte b�rmivel megt�lthet�k. T�bbnyire veget�ri�nus t�ltel�kkel k�sz�lnek, p�ld�ul spen�ttal, ubork�val, avok�d�val, t�kkel, shiitake gomb�val vagy ak�r omlettel.

SABA, makr�la 
T�bbnyire marin�lva, ez�st�s b�r�vel egy�tt t�lalj�k.

TAMAGO, omlett 
A tamago kiss� �desk�s toj�somlett rizsen t�lalva, gyakran egy nori-�v tartja egyben. 

TEKKA MAKI, tonhallal 
Klasszikus tekercs norib�l, rizsb�l �s egy szelet nyers tonhalb�l. L�tezik cs�p�s v�ltozata is, enn�l a halat borspaszt�val marin�lj�k.

HOTATEGAI, szentjakab kagyl� 
Jap�nban nagyon kedvelt sushi. A szentjakab kagyl� nem tartozik a szok�sos kagyl�fajt�k k�z�, mert meglehet�sen mozg�kony a v�z alatt. A jap�nok szerint azonban �nyencfalat. A legfinomabb nyersen fogyasztva.

HAMACHI, s�rgafark� ton 
Gyakran �gy szeletelik, hogy egy cs�k vagy az egyik sarka s�t�tebb legyen. Er�s "hal�ze" van.

ALASZKA TEKERCS, lazaccal, avok�d�val, szez�mmaggal
Enyh�n pir�tott szez�mmag, nyers lazac �s avok�d� teszi ezt a sushit k�l�nlegess�.

O-TORO, nagyon zs�ros tonhal 
A tonhal legzs�rosabb r�sz�b�l k�sz�l. A tonhaldarabok k�z�l a legjobbnak tartj�k, �s nyersen fogyasztj�k.

TOBIUONOKO, a rep�l�hal ikr�ja
Arany kavi�rnak is nevezik, gunkan makik�nt k�sz�tik el. 

SUZUKI, tengeri s�g�r 
A legfinomabb �s legdr�g�bb sushi-halak k�z� tartozik.

UNAGI, angolna 
Az �desvizi angolna fil�it ny�rson grillezik. Ezut�n 5 percig g�z�lik, majd lecs�p�gtetik. Mirinb�l (�des sakeb�l) �s cukkorb�l k�sz�lt sz�sszal megkenik �s m�g egyszer grillezik. Szez�mmaggal a legjobb.

MAGURO, tonhal Sushi nyers, sov�ny tonhalb�l. A jap�n nemzeti sz�nekben.

CHU-TORO, zs�ros tonhal 
Nyersen t�lalj�k. Kiss� �desk�s �z�, sz�tolvad a nyelven.