A japn nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 milli ember beszli anyanyelvknt, ezzel a kilencedik legnagyobb beszlkzssg nyelv a vilgon. E kzssg legnagyobb rsze Japnban l. Egyetlen ms orszgban sem beszlik els vagy msodik nyelvknt. Standardizlt vltozata (hjdzsungo) a tokii dialektuson alapszik.
A japn ragoz nyelv, eredete mig sem tisztzott:
-
kzelebbi rokonsgot eddig az Okinavn beszlt rjkj nyelvvel igazoltak (a kt nyelvet s dialektusaikat jabban a japn nyelvek csaldjnak nevezik),
-
a koreai nyelvvel sokan tvolabbi rokonsgot feltteleznek (nyelvszerkezeti hasonlsgok, csekly szm rokon sz),
-
korbban gyakran az altaji nyelvcsaldba soroltk, de ez az elmlet nem egyrtelmen bizonythat s ezrt nem ltalnosan elfogadott,
-
nha az ajnu (Japn slakosai) nyelvrokonsg is felmerl, emellett azonban csak igen kevs rv szl.
A japn nyelvben hrom rsrendszer van:
-
a hiragana,
-
-
-
-
a katakana sztagrsok,
-
-
a kandzsi knai eredet kprs.
Hasznlatos mg a rmadzsi, ami a latin bets rs neve. 1947-ben az USA megszllk nyomsra az addigi 50 ezres jelrendszer helyett az alap jelkszlet szmt 1850-re korltoztk, majd 1981-ben a listt 1945 ttelre bvtettk.
A kandzsival a szavak fogalmi rszt, pldul a fneveket, az igett rjuk le, mg a hiraganval a toldalkokat s a hatrozszkat, az idegen szavakat ltalban katakanval rjuk.
A kvetkez tblzat bemutatja a japn nyelv alapvet sztagjait. A tblzatot gy kell hasznlni, hogy a bal oldali mssalhangz utn kiejtjk a fell lv magnhangzt.
Van nhny kivtel a hiragana, ill. a katakana olvassban:
-
Az sz-sor minden sztagja sz-szel kezddik, kivve し/シ, amely sinek ejtend; hasonlan a z-sor, melyben minden dz-vel, kivve a じ/ジ, mely dzsinek ejtend.
-
A t-sor kiejtse: ta csi cu te to. A d-sor hasonlan: da dzsi dzu de do.
-
A ふ/フ mssalhangzja valjban egy f-szer hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal kpznk.
Kiejtsi s egyb tudnivalk:
-
ん/ン – nll sztagot kpz n hang.
-
A v-sor mssalhangzja az angol w-hez hasonlt; hasonlan a ふ/フ f-szer hangjhoz, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal kpzett hang. A を/ヲ hangot sokszor csak simn o-nak ejtik, m ettl mg nem ugyanaz a szerepe a kt hangnak.
-
Az あ/ア egy a magyar -hoz hasonl hang, viszont annyira nem nylt, s rvid.
-
Az i, e s o hangok olyanok, mint a magyarban.
-
Az う/ウ ajakkerekts nlkli u hang, kiejtse -szer
|