A jap�n nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 milli� ember besz�li anyanyelvk�nt, ezzel a kilencedik legnagyobb besz�l�k�z�ss�g� nyelv a vil�gon. E k�z�ss�g legnagyobb r�sze Jap�nban �l. Egyetlen m�s orsz�gban sem besz�lik els� vagy m�sodik nyelvk�nt. Standardiz�lt v�ltozata (hj�dzsungo) a toki�i dialektuson alapszik.

A jap�n ragoz� nyelv, eredete m�ig sem tiszt�zott:

• k�zelebbi rokons�got eddig az Okinav�n besz�lt rj�kj� nyelvvel igazoltak (a k�t nyelvet �s dialektusaikat �jabban a jap�n nyelvek csal�dj�nak nevezik),
• a koreai nyelvvel sokan t�volabbi rokons�got felt�teleznek (nyelvszerkezeti hasonl�s�gok, csek�ly sz�m� rokon sz�),
• kor�bban gyakran az altaji nyelvcsal�dba sorolt�k, de ez az elm�let nem egy�rtelm�en bizony�that� �s ez�rt nem �ltal�nosan elfogadott,
• n�ha az ajnu (Jap�n �slakosai) nyelvrokons�g is felmer�l, emellett azonban csak igen kev�s �rv sz�l.

A jap�n nyelvben h�rom �r�srendszer van:

• a hiragana,
•  
•  
•  
• a katakana sz�tag�r�sok,
•  
• a kandzsi k�nai eredet� k�p�r�s.

Haszn�latos m�g a r�madzsi, ami a latin bet�s �r�s neve. 1947-ben az USA megsz�ll�k nyom�s�ra az addigi 50 ezres jelrendszer helyett az alap jelk�szlet sz�m�t 1850-re korl�tozt�k, majd 1981-ben a list�t 1945 t�telre b�v�tett�k.

A kandzsival a szavak fogalmi r�sz�t, p�ld�ul a f�neveket, az iget�t �rjuk le, m�g a hiragan�val a toldal�kokat �s a hat�roz�sz�kat, az idegen szavakat �ltal�ban katakan�val �rjuk.

A k�vetkez� t�bl�zat bemutatja a jap�n nyelv alapvet� sz�tagjait. A t�bl�zatot �gy kell haszn�lni, hogy a bal oldali m�ssalhangz� ut�n kiejtj�k a fel�l l�v� mag�nhangz�t.

Van n�h�ny kiv�tel a hiragana, ill. a katakana olvas�s�ban:

• Az sz-sor minden sz�tagja sz-szel kezd�dik, kiv�ve し/シ, amely sinek ejtend�; hasonl�an a z-sor, melyben minden dz-vel, kiv�ve a じ/ジ, mely dzsinek ejtend�.
• A t-sor kiejt�se: ta csi cu te to. A d-sor hasonl�an: da dzsi dzu de do.
• A ふ/フ m�ssalhangz�ja val�j�ban egy f-szer� hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal k�pz�nk.

Kiejt�si �s egy�b tudnival�k:

• ん/ン – �n�ll� sz�tagot k�pz� n hang.
• A v-sor m�ssalhangz�ja az angol w-hez hasonl�t; hasonl�an a ふ/フ f-szer� hangj�hoz, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal k�pzett hang. A を/ヲ hangot sokszor csak sim�n o-nak ejtik, �m ett�l m�g nem ugyanaz a szerepe a k�t hangnak.
• Az あ/ア egy a magyar �-hoz hasonl� hang, viszont annyira nem ny�lt, �s r�vid.
• Az i, e �s o hangok olyanok, mint a magyarban.
• Az う/ウ ajakkerek�t�s n�lk�li u hang, kiejt�se �-szer�