Sziasztok! A mai napom nagyon jól telt. :) Mostanában hála az égnek ez van, hogy minden frankó. **

Délbe bevittem busszal nővéreméknek ebédet, mert ma reggel hazamentek, utána pedig jött hozzánk Rose. :) Egész délután itt volt, beszélgettünk, hülyéskedtünk és elvoltunk. :)  Jó, hogy újra helyre állt a rend közöttünk! :$

Ma, október 21-én pontot tettem a mondat végére, vagy az i-re, ahogy jobban tetszik. ;) A kamerás sráccal végeztem, legalábbis azt hiszem. Ma megkérdezte, hogy akarok e még találkozni vele, és ha igen, akkor nincs e kedvem lemenni hozzá, Miskolcra. Mondtam neki, hogy nem szeretnék találkozni, mert igenis nem szeretnék. Elgondolkoztam, volt bőven időm és eldöntöttem, hogy úgy sincs neki semmi értelme. Találok én olyat, mint ő, itt a közelben is. Nem kell nekem ahhoz 200 kilométert utazni. :)

Ezért most büszke vagyok magamra. :) Nem is olyan rossz, hogy nem gépezek hétköznap. :) Egész jó. Bár nem a legjobb, mert ide azért jó lenne írni naponta, de nem baj, hogy nem ülök itt órákat esténként. ;) :)

Most, még itt a bejegyzés végén szeretnék pár szót említeni Amanda Todd-ról. A legtöbben már biztos hallottatok róla, hisz a világháló eléggé tele van vele. Nem rég lett öngyilkos, mert elege lett. A történetének a fő lényege az, hogy olyan embernek mutatott dolgokat kamerában, akinek nem szabadott volna. Én nagyon sajnálom őt, mert tényleg nem volt túl fényes élete, szóval R.I.P. :( Itt van egy videó, ami elmondja a történetét, eléggé könnyfakasztó. :( Jók legyetek!