Sziasztok! A mai napom eléggé pihenősen telt hála az égnek, ami azzal járt, hogy gondolkoztam. Nem bírtam kiülni a teraszra olvasni, írni, ezért bent maradtam mamámmal és tévéztünk. :) Ugye engem ez nem kötött le túlzottan, és gondolkoztam. Olyanon törtem például a fejem, hogy miért is blogolok én? Nem lenne egyszerűbb egy naplót vezetni, amit gondosan eldughatok az ágyam vagy a szekrényem alá? Ááá, nem, nekem blogot kell írni, amit akárki elolvashat, és véleményt alkothat rólam. :) Néha elgondolkozok ennek a logikáján, hisz semmi értelme, mégis élvezem. :) Szeretem, hogy akármi is nyomaszt, itt szépen kiírhatom magamból azt, ami van, és kész, le van zárva, legalábbis általában. :D Valamiért jobb itt leírni, mint a barátoknak válaszolni a mizu-ra. Jobban szeretem, de nem tudom miért is. :$ Talán ezért is lesz furcsa majd szeptembertől leállni erről a napi blogolásról. Telefonról lehet, hogy majd tudok, de géphez biztosan nem tudok jutni, csak péntektől vasárnapig, mert tanulnom kell. Nem akarok, de muszáj, nincs más választásom. :( Azok a telefonos blog bejegyzések se lesznek olyanok, mint eddig, mert azért egy kis készüléken mégis csak más, de legalább írhatok, már az is valami, nem de? ** :)

Ma késő délután megint itt volt kb. egy órára Rose, és megint csak jól elvoltunk, és remélem halálunkig ez így is fog maradni. :) Még legalább 100 év Rose-zal, kötelezően. :D Nincs választása! :P